Május utolsó napján került sor a sorozat utolsó, egyben legkomolyabb felkészítő túrájára, a "Mátra Extrémnek" becézett 140 km-es körre. Többszöri egyeztetés után és a reggeli esőzés miatt, végül csak kettesben indultunk útnak Gergővel, aki - bár már többször megkerülte egy nap alatt a Balatont - ilyen szintemelkedésű túrát még soha nem teljesített előtte.

Mire Hatvanban leszálltunk a vonatról már csak a vizes aszfalt és a pocsolyák emlékeztettek a pár órával ezelőtti zuhéjra. Gyorsan elhagytuk a várost, s az út első 35 km-ét egy szusszal teljesítettük Pásztóig. Itt bringát cseréltünk, én kapaszkodtam tovább a nehezebb Caprine túrabicajjal, Gergő pedig a mostanában felújított Raleigh nyergébe ült. Eleinte nagyon örült, hiszen ezt a versenygépet sokkal könnyebb tekerni, ám öröme gyorsan elillant, ahogy megkeztük az első 15 km-es kaptatónkat Mátrakeresztesről a Galyatető irányába. Fallóskúton már a túra feladásán gondolkodott, így Galyatetőre nem is jött fel. Az ereszkedés azonban jót tett a lelkének, így rövid mátraházai pihenő után újból együtt indultunk fel a Kékestető irányába. Hamar meglett a csúcs.

Az utolsó körre újblól egyedül indultam, Gergő legurult Mátrafüred felé. Parád után az Ilona-völgyig nagyon szép útvonal vezetett, ám feljebb az erdészeti utak kritikán aluli állapotban vannak, sokhelyütt hiányzik az aszfalt róluk, így lefelé is csak 15 km/h körül tudtam gurulni. Markazban újból találkoztunk délután 5-kor, de már nem értük el az 5:37-es vonatot Ludasban. Gergő a vasúton maradt, én a fennmaradó két órát inkáb bicajozással töltöttem, s visszatekertem a túra kiinulópontjára, a hatvani vasútállomásra. Összesen 180 km-t bringáztam ezen a szép májusi napon.

Puskás Zoli

A túra útvonala: