Harmadik és egyben utolsó Japán szakaszunk a legdélebbi nagyszigeten, Kjúsún vezet. Az ország harmadik legnagyobb szigetén mindössze három napot fogunk eltölteni. (augusztus 9-11.) A sziget számos vulkánnal büszkélkedhet körülöttük nagyon sok onszen (melegvízű forrás) található. Kjúsú az előbbi szigetekhez hasonlóan hegyes domborzatú sziget, ám szerencsére jóval kisebb népsűrűségű, mint Honsu. Régebben Kjúsú volt az ország kapuja, mivel ez van legközelebb az ázsiai kontinenshez. Ide érkeztek meg a Jamato törzs első képviselői (ők alapították Japánt), s innen verték vissza az érkező mongol támadásokat is.

augusztus 9.

Japán tartózkodásunk utolsó három napját a legdélebbi főszigeten, Kjúsún töltjük. Azt onszenjeiről híres Beppu után megmásszuk az Aszó-t, majd bele is ereszekedünk a világ legnagyobb kráterjébe.

Beppu 2909 onszenjével Japán onszenjeinek 10%-át adja, ezzel kiemelkedik az ország termálvizes területei közül. Vízhozamával a világon második helyen áll a Yellowstone Nemzeti Park után. Már a Kodzsiki is megemlíti méltán híres különleges természeti adottságai miatt.

A város gazdag bugyborékoló sártócsákban, fortyogó tavakban, hévizes fürdőkben, törpe gejzírekben, melyek 40 percenként törnek fel a mélyből. A monda szerint azért ilyen nagy a földfelszín alatti geotermikus aktivitás, mert a föld mélyében ördögök lakoznak.

A város és környéke a nap minden pillanatában gőzfelhőben fürdik az aktívan bugyborékoló, mélyből feltörekvő forró víznek köszönhetően. A legmelegebb vizű medencéket elkerítették a balesetek megelőzése érdekében, a veszélyre tiltó táblákkal hívják fel a figyelmet: „ Ha beleesik a tóba, megfőhet”, hiszen a hőfoka olyan magas, hogy gőzben főzött pudingot vagy onszen tamagót, vagyis a tavakba eresztett, hálóban főtt tojást is lehet venni.

Nyolc fő hévízi részre, hattóra (hattou 八湯, szó szerint nyolc forrás) és kilenc fő geotermikus típusra van osztva, amit dzsigokunek (jigoku 地獄), vagyis pokolnak neveznek. Ebből hat Kannava negyedben, kettő a Sibaseki negyedben található. Kannava a város északi részén a parttól 3,5 km-re található.

augusztus 10.

Japán legnagyobb működő vulkánja. 128 km kerületű kalderája a legnagyobb aktív kaldera a világon. Öt vulkáni csúcsból áll, melyből kettő a mai napig akív. A központi vulkanikus kúpok közül a nagyobb csúcsok a Taka-dake (1592 m), Naka-dake (1506 m), Neko-dake (1433 m), Kisima-dake (1362 m) és az Ebosi-dake (1337 m). A vulkán az Aszó-Kudzsi Nemzeti Park területén található.

Bár a legaktívabb Naka-dake krátere 2015. szeptember 14-én kitört, bízom benne, hogy nyárra már látogatható állapotba kerül. Ám előtte még 22 kilométert kell megtennünk a vulkán belsejében.

Naka-dake       (177 km, 1506 m tszfm.)

Miyaji után elhaladunk Aszó vasútállomása mellett (innen indulnak a turistabuszok), majd megkezdjük az emlekedést a Naka-dake csúcsára. 20 km-en 747 m szintemelkedés vár ránk. Elsőként a Kuszaszengri-ga-Hamához érkezünk. Ez a kerek síkság egy kisebb kráter maradványa. Középen kis tó terül el, lovak és marhák itatója. Itt találjuk az Aszó Vulkánmúzeumot (1157 m-en). Innen 3 km a felvonó alsó végállomása (hatalmas parkolóval), ahonnan egy fizetős, de alig 1 km-es út kezdődik a felső végállomáshoz (remélem, hogy nekünk ingyenes). A felvonó végállomása 1257 méteren van, innen a kráter pereme mentén jobbra haladva érhetjük el a Naka-dake csúcsát 1,28 km a parkolótól (1506 m). Ha van kedvünk és időnk akkor gerincen felgangolhatunk a főcsúcsig – Taka-dake (1592 m), mely további 800 méter távolságban fekszik.                        

Augusztus 11-én az esti órában indul repülőgépünk Fukuoka repülőteréről Tajpejbe, 1300 kilométerre délnyugati irányba.