Túránk legdélebbi szakasza következik. Kiérve az égig érő hegyek közül farkasszemet nézünk a nyugati part végtelen Csianan-síkságával. Itt húzódnak az ország egyetlen megművelhető területei, melyek az ország 23%-át adják (főként a rizstermesztés dominál). Ezen a hatalmas folyókkal szabadalt, sűrűn lakott vidéken haladunk tovább dél felé, s átszeljük a Ráktérítő vonalát is. Az útvonal Japánhoz hasonlóan sűrűn lakott lesz, s két igazi nagyvárost is érint.

TAJNAN       (84 km, 17 m tszfm., 1 millió 800 ezer lakos)

Tajvan szigetének legrégibb, valamint a negyedik legnagyobb városa Taipei (Tajpej),  Kaohsziung, és Tajcsung után. Közlekedési csomópont is egyben, innen indul a kelet-nyugati keresztút. Nevének jelentése: Tajvan déli része. Tartományi rangú város.

1624-1661 között holland székhely volt. 1661-ben lett sziget fővárosa, miután elhódították a kínaiak Tajvan szigetét a hollandoktól. 1664-1885 között a sziget közigazgatási központja volt.

Nevezetes több mint 300 templomáról, valamint vallási ünnepeiről és körmeneteiről. Megtalálható a nyugati és a buddhista-taoista hagyomány társulása. Itt él a sziget legnagyobb keresztény közössége. A város az autópályától nyugatra, a vasútvonal két oldalán terül el, az óváros nyugaton, az újváros keleten, a tengeri kikötő az óvárostól 5 km-re nyugatra található. A város és környéke műemlékekben gazdag.

Idén egy súlyos földrengés sajnos durván megrongálta a várost több halálos áldozatot követelve.