Június 8-án Szombathelyre látogattunk, s sort kerítettünk az indulás előtti utolsó felkészítő túránkra is, melyre Tomi is elkísért.
Közvetlenül ebéd után sikerült csak útnak indulnunk Csepreg irányába, kellemes nyárias melegben, enyhe szembeszéllel. A hangulat persze adott volt, ami nem meglepő, hiszen Tomival már jó rég óta nem láttuk egymást, volt mit mesélni. Az enyhén dombos, kellemes terepen megállás nélkül hajtottunk Kőszeg városáig. A Gyöngyös-patak partján hatalmas banzáj volt, s az egészségügyi sátorban ingyenes méréseket végeztek. Gyorsan megtudtam, hogy nekem van a legalacsonyabb vérnyomásom és pulzusom, viszont a legmagasabb vércukor és koleszterinszintem is. A Kőszegi-hegység felett komor fellegek gyülekeztek, ennek ellenére nekivágtunk a Szabó-hegy szerpentinjeinek. A sípályánál ért utol minket a zivatar, mely elemi erővel és egy kis jéggel csapott le. Szerencsére mindezt fedett helyen vészeltük át két másik bringással. A 20 perces kényszerpihenő szokásos, jó hangulatban telt. Amint csillapodott az égi áldás folytattuk az utunkat, egészen a 756 méter magasan fekvő Hörmann-forrásig tekertünk fel, majd nekieresztettük a gépeket és Velemig meg sem álltunk. A hegységet elhagyva nyoma sem maradt a komor viharfelhőknek, újra napsütésben kerekeztünk... hazafelé.
A túra útvonala:





