Az ország középső része egy hatalmas területű, javarészt jellegtelen pusztaság, melyet mindössze néhány nagyváros képe fog megbontani. A Sziklás-hegyég lábáig fokozatosan, egyenletesen emelkedő vidék 4 nagy területű államot foglal magába. 200 méterről 1650 méterre tekerek fel előreláthatólag egyedül, hosszú végeláthatatlan egyenesek, kopár szántóföldek, kicsiny, egymástól távol eső falucskák között. A túra igazi lelki erőpróbája lesz ez a 12 nap!
Július 8-án, az esti órákig megpróbálom magam mögött hagyni "Chicagolandot", magyarul a nagyváros több, mint tízmilliós vonzáskörzetét. Ehhez legalább 60 km-t kell majd tekernem. Kell is az előny, ugyanis a következő 12 napban 140 km-es napi penzumok várnak rám. Ha bejön egy komolyabb szembeszél, nekem végem van!
Július 9-én hosszú, végeláthatatlan egyenesek várnak rám, a leghosszabb 42 km lesz. Reményeim szerint Dixon város környékéig fogok eljutni.
Július 10-én átkelek a Mississippi-folyón.
A Mississippi az Amerikai Egyesült Államok leghosszabb folyója, hossza 4070 km. A Missourival együtt Észak-Amerika legnagyobb folyamrendszerét alkotja, együttes hosszuk 6270 km. A folyó csaknem teljes átszeli az Amerikai Egyesült Államok területét észak-déli irányban, útja során nyolc állam területét érinti:Minnesota, Illinois, Missouri, Kentucky,Arkansas, Tennessee, Mississippi és Louisiana. Majdnem az összes középnyugati folyó a Mississippi-Missouri rendszerbe torkollik.
A Mississippi vízgyűjtő területe a negyedik legnagyobb a világon, területe 3 220 000 km˛, több, mint 31 amerikai állam és 2 kanadai tartomány, 72 millió ember lakóhelye tartozik a területéhez.
A folyót több szakaszra is oszthatjuk, a Felső-Mississippi folyó az Itasca-tónál lévő forrástól a Missouri folyóval történő összefolyásáig tart. A Középső-Mississippi a Missouri folyótól az Ohioval történő összefolyásig tart, az alsó szakasz pedig a Mexikói-öbölnél található deltatorkolatig terjed. Az Alsó-Mississippi területén találhatjuk meg a folyó legszélesebb szakaszait, több helyen meghaladja az 1,6 km szélességet.
A Mississippi vízhozama átlagosan 7000-20 000 köbméter/s között mozog. Annak ellenére, hogy a világ ötödik leghosszabb folyója, ez az érték igen alacsonynak mondható.
Ugyanezen a napon érintem a folyóparti Davenport városát, s ezzel megérkezek túránk 7. államába Iowába.
Július 11-én ismét hosszú egyenes, unalmas útvonal vár rám, nagyváros nélkül.
Július 12-én megérkezem Iowa állam fővárosába Des Moinesbe, mely 197 ezres lakosságával a "préri" egyik legnagyobbja.
Des Moines
Iowa állam fővárosa, egyben legnépesebb városa. Azonos nevű folyó partján fekszik. A Forbes magazin 2007-ben a „legjobb hely üzletnek” listáján a 4. helyre rangsorolta egész USA-ban. Des Moines fontos szerepet tölt be az Egyesült Államok elnöki politikájában, mivel Iowa fővárosa és így az Iowa Caucus (az iowai választmányi gyűlés) színhelye. Az Iowa Caucus az első nagy választási esemény az USA elnökének jelölésére 1972 óta, így sok elnökjelölt itt építi ki központját. Des Moines továbbá az egyik legsikeresebb metalegyüttes a Slipknot származási helye.
A város után folytatódik a néptelen, sík vidék hatalmas kukoricaföldekkel. S július 13-án is hasonló lesz a helyzet.
Július 14-én átgurulok a Missuori-folyó hídján és megérkezem Nebraskába.
A Missouri a második leghosszabb folyó Észak-Amerikában (3767 km) és egyben az Amerikai Egyesült Államok középső részeinek egyik legfontosabb vízi útvonala. A folyó Nyugat-Montanában, a Sziklás-hegységben ered, majd előbb keleti irányban folyik, majd később déli irányba folytatja útját mintegy 3767 kilométeren át, míg végül St. Louistól északra a Mississippi folyóba ömlik. A folyó 1 300 000 km˛-nyi vízgyűjtőterületről gyűjti össze a csapadékvizet, amely magába foglal tíz államot az Egyesült Államok területén belül és két kanadai tartományt is.
Közvetlenül a folyó után található Omaha városa, mely messze a környék legnagyobbja.
A város után mocsaras vidéken haladok, több folyót is keresztez utam.
Július 15-én elérem Grand Island városát.
Grand Island
Ez már jóval nagyobb város, megyeszékhely. A nevével ellentétben nem szigeten fekszik, szántóföldek szegélyezik. Elhagyom a Platte River partvidékét és újra felveszem a nyugati irányt. Még 670 km Denver. A város után ismét néptelen szakaszok következnek, nagyvárosok, sőt gyakran faluk nélkül. Millerig nem lesz semmi (92 km). Kezdetnek egy 59 km hosszú nyílegyenes szakasz! Nem rossz! Majd még egy 22 km nem sokkal utána. A "nagy semmi" egyre jobban erősödik, ha lehet még fokozni. A települések sokszor 50-60 kilométer távolságban lévő kis falucskák, s így fog ez napokig menni.
Július 17-én North Platte nevű város a következő valamire való település (225 km-re Grand Islandtól).
A város alatt folyik össze a North és South Platte River, innen hívják őket simán Platte Rivernek. Én a South Platte mentén folytatom az utamat nyugatnak. Lassan változik a táj képe, ültetvények már csak a völgyben vannak, egyre magasabbak körülöttem a sárgás fűvel benőtt dombok. Itt már száraz kontinentális éghajlat uralkodik, ami azt jelenti, hogy a nappali hőmérséklet jócskán meghaladhatja a 30 fokot.
Július 18-án időzóna határra érek, megint egy órával vissza kell állnom (legalább egy órával többett udok majd tekerni), ez már a Mountain(hegyi)-időzóna, mely 8 órával tér el az otthonitól mínuszban. Közben napról napra szépen emelkedik az út, lassan meghaladom az 1000 méteres tengerszint feletti magasságot, mely alá a következő 2100 kilométeren nem fogunk menni.
Július 18-án a délutáni órákban elérem Colorado állam határát. Innen még 310 km a denveri reptér, ahonnan Tomi és Feri is beszáll a túrába.
Innen még kemény, unalmas, monotn emelkedő szaksz vár rám Denver város repteréig, miközben a távolban szépen lassan kirajzolódik előttem a Sziklás-hegység sziluettje.
12 nap és 1672 km egyedüli letekerése után bizonyára nagy öröm lesz megpillantani a denveri repteret, különösképp társaimat, Tomit és Ferit, akik itt csatlakoznak be a túrába.
S holnap végre búcsút inthetek a hatalmas síkságnak, s kezdődhet egy igazi magashegyi szakasz: a Sziklás-hegység!
Jo 60 km kellett, hogy magam mogott tudjam hagyni a nagyvarost, s be is mutatkoztunk egymasnak. A pusztasag esovel es kemeny szembeszellel inditott. De nem hagytam magam, mar az elso nap 150 km-t magam mogott hagytam, igaz rendesen elfaradtam. Jott meg egy hosszu nap, s lass csodat, a szel megfordult. Elertem a hatalmas Mississippi folyot, amely mellett 40 km-en at kiepitett kerekparuton haladhattam. Gyonyoru rendezett konyek volt ez, csakugy mint Davenport, Iowa allam elso nagyvarosa. Csak az zavart, hogy hatso kerekem felol furcsa zajok erkeztek. Eloszor csak minden tizedik fordulatnak, aztan egyre gyakrabban. Neki is lattam a varos utan megnezni, s ekkor lattam, hogy a hatso kerekagy kezdi megadni magat. Nem lesz ez igy jo! Meg is alltam az elso kis falu (Blue Grass) autoszervizenel, ahol keszsegesen es ingyen segitettek beallitani a konuszt. Azonban nem tartott soka, alig 10 km mulva ujra jottek a hangok. Nem maradt mas, el kell ernem Iowa Cityt, mely innen meg jo 80 km tavolsagban volt. Mire odaertem, ugy daralt a kerekem, hogy azt hittem menten szetesik alattam. Reggel erkeztem be a varosba, s par kor utan talaltam is szervizt. Jo fejek voltak a sracok, olyanok, mintha egy vidam amerikai filmbol leptek volna elo. Mutattak tobbfele kereket, de mindenkepp azt javasoltak, hogy valami eroset valasszak. Igy is tettem, habar 94 dollarom banta a vetelt. Amig szereltek, megkinaltak bagellel. Dia is vett mar nekem ilyen amerikai peksutemenyt, melyet kremsajttal esznek, azonban ez peksegbol volt, sokkal jobb ize volt, mint a supermarketesnek.
Iowa City utan aztan hatara vett a hatszel, s 166 km-rel zartam a nehezen idnulo, de vegulis jol alakulo napot. Newton varosa mellett aludtam. Masnap delelott betekertem Des Moinesbe, Iowa allam fovarosaba. Nagyon nyugodt, csendes varos ez, szinte vasarnapi hangulat uralkodott, sehol egy lelek az utcakon. Megneztem a hatalmas allami epuleteket, felhokarcolokat, majd folytattam utam. A varos utan egyre dombosabb lett a terep, igy habar a hatszelem meg mindig megvolt, egyre kevesbe tudtam kihasznalni. Raadasul vol egy kis eltevedesem is, a regi 6-os ut helyett az ujra hajtottam ra, igy aztan az autopalyan kotottem ki. De nem sokat mentem rajta, a sheriff rogton megallitott es letessekelt az utrol. Ez a hiba plusz 15 kilometerembe kerult, mely 140-es napoknal mar azert nagyon nem mindegy. Kuzodttem tovabb a dombokkal, s estere megint jol elfaradtam.
Julius 19-en hajnalban hatalmas szelvihar tombolt a siksagon, s a tavolban csak ugy villogtak a villamok. Reggel viszont mar tisztabb volt az ido, s ahogy elindultam nyugat fele, hamarosan latoterbe kerult a Sziklas-hegyseg havas vonulata. Hatalmas lelki ero kellett a hatalmas alfold atszelesehez, hiszen az elmult 11 napban nem lattam mast, csak hosszu, vegelathathatatlan egyenesek, hatalmas szantofoldeket: a pusztat. Volt egy-ket holtpont, foleg, mikor befujt a szembeszel, s csak 15-16 km/h-val tudtam haladni. Olyan erzes volt, mintha megallt volna alattam a bringa. Neha elhuzott mellettem egy tehervonat, s atfutott az agyamon, hogy de jo lenne feldobni ra a bringat, s "csalni" 10-20 km-t. De szerencsere mindig felul tudtam emelkedni. Tudtam, hogy nagyon sokan biznak otthon a tura sikereben, s nem okozhatok csalodast sem nekik, sem pedig magamnak. Lelkileg hamar rahangolodtam az egyedulletre, nem viselt meg a magany, hiszen lelekben mindig velem voltak utam soran szeretteim. Jol teltek az estek is, fozocskeztem, irtottam a szunyogokat, legyeket, s figyeltem a korulottem elterulo termeszetet. De azert orulok, hogy a tura ezen szakaszanak vegere ertem. 3463 km mogottem, nagyjabol a tura fele, s a java meg csak most kezdodik. Orulok, hogy osszeall ujra a tavalyi torokorszagi garda, s bizom benne, hogy iden is ugyanolyan jol egyutt tudunk majd mukodni. Szombaton pihenonapot tartok Denverben, s este varom a fiukat a repteren, vasarnap pedig egyutt indulunk neki a Sziklas-hegyseg meghoditasanak! (a fenti kepen Iowa allam parlamentje lathato Des Moinesben).
A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:
Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.
Köszönjük látogatásod!
