2020 tavaszán a világon végigsöprő koronavírus-járvány miatt teljes bizonytalanság volt a nyarat illetően. Alizzal Észak-Norvégiába készültünk, de az ország határai június elejéig nem nyíltak meg, így röpke két hét alatt át kellett terveznünk az egész utat. Így született meg a következő történet:
 |
 |
 |
 |
 |
Tinédzser koromban szenvedés volt a futás. Szúrt az oldalam, hányinger kerülgetett, s alig vártam már, hogy vége legyen. De valami mégis hajtott tovább. Talán a tudat, hogy egyszer majd jobb lesz.
Voltam vagy 16 mikor kezdett letisztulni ez az egész. Lett értelme nekimenni a szokásos négy kilométeres „nagykörömnek” és magamra verni még néhány másodpercet. Vagy legalábbis megpróbálni. Jó érzés volt minden egyes rekorddöntés, de hatalmas kudarc, ha nem ment aznap a futás. Márpedig azért zömmel az utóbbi volt jellemző. Nem azért futottam, mert annyira jól esett, inkább azért mert kihívás volt legyőzni önmagam.
21 éves koromban a helyi Vas Népe újságban megláttam egy hirdetést: „Hétvégén rendezik a Budapest Félmaratont”. Soha nem hallottam róla, s addig csak maximum 14 km-es helyi kis versenyeken indultam, de nagyon jól hangzott. Másnap már a vonaton ültem, s harmadik nap ott álltam első félmaratonom rajtjánál. Nem volt terv, taktika. Nem volt semmi, csak futottam a tömeggel. 1 óra 30 perc. Fantasztikus időnek számított felkészülés nélkül. Valami bekattant. Te erre születtél!
Tudod milyen érzés bringatúrázni? Négy-ötezres csúcsok, hatalmas magashegyi tavak között, ahol a jurtákban élő nomád népeken és a vadlovakon kívül senkivel sem találkozhatsz? Ahol megtapasztalhatod, hogy milyen csodálatos és milyen kegyetlen tud lenni a természet? Ahol már az is kihívás, hogy egyáltalán nyeregben maradj? Mi sem tudtuk, amíg fel nem tekertünk a Pamir Highway-re. Ha eljössz, szívesen elmeséljük neked!
A belépés díjtalan!
Örömmel jelentjük, hogy hosszas munka után végre elkészült a 2018-as nyári hosszú kerékpártúránk részletes beszámolója, mely a honlapunkon már olvasható.
A lábaim egyre nehezebbek, érzem, hogy fogy belőlem az erő. Elhaladok a 35. kilométerjelző mellet és hallom, ahogy dombról átbukva megfújja az erős szél a rajtszámomat. Miközben monoton haladok előre, azon gondolkozom, hogy miért csinálom ezt?! Ha otthon maradtam volna, valószínűleg még a puha ágyban fordulnék az egyik oldalamról a másikra. Ehelyett a kopár kősivatag dombjait járom már 3 órája. Azt hiszem én sem tudom a választ…
2019 ismét nagy tervekkel és lehetőségekkel kecsegtetett. Hosszú tervezgetés, álmodozás után meghoztuk a döntést: idén átkelünk kerékpárjainkkal Tien San és a Pamír hegyláncain. Egy igazi magashegyi túrát álmondtam meg három-négyezres hágókkal Kirgizisztán és Tádzsikisztán fantasztikus tájain!
 |
 |
 |
A tavalyi "Kéktúrám" után 2019 nyarán igyekeztem még feljebb tornászni azt a bizonyos lécet! A tőlem telhető legrövidebbidő alatt eltekertem Magyarország legnyugatibb pontjától a legkeletibb csücskébe. Az emberpróbáló 662,65 km-es utat 42 óra 38 perc alatt teljesítettem.
Május 19-én egy régóta áhított kihívást teljesítettünk hármasban Alizzal és Diával: a holkerekparozzak.hu oldal szerkesztője, s egyben nagyon jó barátom, Kiss Csaba által megálmondott Pest-Buda Kerékpáros Körtúrát. A 194 kilométeres fővárosunkat teljes egészében megkerülő kör nagyrészét korábbi túráimon már volt alkalmam teljesíteni, s egyszer már teljes egészében végigtekertem a keleti szakaszt, de akkor egy hatalmas vihar megállásra kényszerített, s Fótnál vonatra szálltam. De ma nem volt ilyen opció. Most már eljött az ideje a sikeres telejesítésnek!
A Király-hegy (Kral'ova Hol'a) meghódítása már régi bakancslistás bringás terveim között szerepelt. Április 27-én a határmenti Fülek városából indulva, egész napos kemény tekerés után sikerült feljutnunk a tetejére.
2018 őszén öcsémmel neveztünk a Larnaka Maratonra. Odaúti repülőjáratunkat törölték, így két nappal korábban kellett kiutaznunk. Úgy gondoltuk, hogy ha már így alakult a fennmaradó szabadnapokat kerékpározással töltjük ki. Ekkor még nem is gondoltuk, hogy egy milyen jó ötlet lesz. Csapatunkhoz csatlakozott az első félmaratonjára készülő Aliz is, így hármasban vágtunk neki a 4 napos, 306 km-es útvonalnak.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:
Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.
Köszönjük látogatásod!
