Kerékpárral Székelyföldön 1999

1999 nyarára Pungor Zoltán barátom is csatlakozott hozzánk, így tavalyi társammal Engelmayer Balázzsal hárman indultunk el a következő kihívásra: Erdély meghódítására. Az 1580 kilométeres kört 17 nap alatt tettük meg.

Romania

1999. július 15 - augusztus 1.

Kerékpárral Székelyföldön 

Útvonal:

RomaniaJánkmajtis - Szatmárnémeti - Máramarossziget - Izaszacsal - Szálva - Naszód - Beszterce - Szászré-gen - Maroshévíz - Gyergyószentmiklós - Gyilkos-tó - Békás-szoros - Csíkszentdomonkos (Egyes-kő) - Csíkszereda - Tusnádfürdő (Szt. Anna-tó) - Kézdi-vásárhely - Kovászna - Sepsiszentgyörgy - Tusnád-fürdő - Csíkszereda - Székelyudvarhely - Korond - Szováta - Marosvásárhely - Torda - Nagyenyed - Gyulafehérvár - Szászváros - Piski - Vajdahunyad - Déva - Zám - Lippa - Arad - Kisjenő - Gyula

 Táv:   1580,0 km

Időtartam:   17 nap (92,94 km/nap) – 2 pihenőnappal

Résztvevők: 

  • Engelmayer Balázs (Kőszegdoroszló)
  • Pungor Zoltán (Szombathely)
  • Puskás Zoltán (Szombahely)

Útvonal:

a túra útvonalát a kék vonal jelöli

map mo ro


 

Túraleírás

0. nap     július 15.(csütörtök)

Budapest-Déli pu. - Alagút - Lánchíd - Budapest-belváros - Budapest-Keleti pu.

  • Táv: 12,43 km
  • Menetidő: 0 óra 49 perc
  • Átlagsebesség: 15,00 km/h
  • Max. seb.: 27,4 km/h

   Este 7 óra 10 körül indult a vonatunk Szombathelyről. Komoly "búcsúztatóbizottságot" tudhattunk magunk mögött (7 fő). A vonatozás jó hangulatban telt (Pungi 1. "dobása" Ajkánál). Kb. 11.40-re érkeztünk meg a Délibe. Gyorsan felcuccoltunk és elindultunk a fővárosi éjszakába. A Krisztina-körúton aztán Cateye-villogóm "elszökött", s Pungi épphogy megmentette egy száguló busz elől. Kalandos úton közlekedtünk. Áthaladtunk az alagúton, majd a Lánchídon, gyönyörködtünk a kivilágított rakparton, majd a még ilyenkor is forgalmas belvárosban. A Keletiből aztán pechünkre 50 perc késéssel indultunk el egy igazi "getto-vonattal". Még egy cigány is belénk próbált kötni (kevés sikerrel).

 

1. nap     július 16.(péntek)

Jánkmajtis - Csengersima (határátkelőhely) - Szatmárnémeti - Sárköz - Avasfelsőfalu - Huta-hágó - Pálosremete

  • Táv: 116,09 km
  • Menetidő: 7 óra 22 perc
  • Átlagsebesség: 15,75 km/h
  • Max. seb.: 47,5 km/h (Huta-hágó)

    Hajnali 5 óra 10 perckor érkeztünk Debrecenbe. Természetesen elkéstük a csatlakozást. Így tettünk egy kört a városban (biciklis csávó, Tutti-Frutti Party). Még egyszer átszálltunk Mátészalkán, majd 10 óra körül a túra rajtpontjára Jánkmajtisra értünk. Az indulást bevásárlás követte, majd megejtettük a határátlépést (első negatív benyomás). Szatmárnémetiben pénzt váltottunk, majd egy "vonatos" főúton döcögtünk észak (a hegyek) felé. Első igazi akadály az 587 m magas Huta-hágó megmászása volt. Tetején kihagytuk a kempinget, inkább a domb másik oldalán próbálkoztunk. Megvacsoráztunk (daragaluska leves rizzsel, dejós tészta), s közben új ismerősökre leltünk, akik még szállást is kínáltak nekünk. Így még Pálosremetéig tekertünk (10-kor a teplom előtt). Az esténk nagyon jó hangulatban telt (biliárdozás többek között). A "szénásban" aludtunk.

2. nap     július 17.(szombat)

Pálosremete- Máramarossziget - Farkasrév - Szurdok - Izakonyha - Izaszacsal

  • Táv: 91,06 km
  • Menetidő: 9 óra 22 perc
  • Átlagsebesség: 9,72 km/h
  • Max. seb.: 43,5 km/h  

    Az ébredést reggeli követte. A közeli "Magazin mixt"-ből finom "püjné"-t vásároltunk, majd meg sem álltunk Máramarosszigetig. Itt Pungi kipróbálta az Izát, a fényképezőgép viszont csődöt mondott. Körülnéztünk, "fürödtünk" egyet a szökőkútban, majd tepertünk tovább. Következő megálló Nánfalva volt, ahol ismét "Were going the ibIZA!" (Pungi nudi). Dragomérfalván ebédeltünk, s ismét csak az Iza következett (mindenki nudi). Izakonyhán megtekintettünk egy fatemplomot és egy épülő katedrálist. Az utóbbi izgi volt. Egy rövidke zápor is utólért bennünket. A mai nap még Izaszacsalig tekertünk, ahol egy gázlón átkelve az Iza mellett egy viadukttól nem messze vertük fel sátrainkat (mind a kettőt). A vacsink többek között Sólet konzerv, Vasi paprikás voltak. Est jót "habparty"-ztunk az (-) ilyen hideg Izában.

 

3. nap     július 18.(vasárnap)

Izaszacsal- Setref-hágó - Romoly - Szálva - Naszód - Beszterce

  • Táv: 92,33 km
  • Menetidő: 7 óra 30 perc
  • Átlagsebesség: 12,31 km/h
  • Max. seb.: 53,5 km/h (Nagydemeter)

    A nap a "vasárnapi kenyérkereséssel" kezdődött: "Ku mö pot ducse lá püjné?". Nagy nehezen sikerül megreggeliznünk, s még üccsit is kaptunk (Angel + kalkulátor). Poén: templom előtt fordító a babakocsiknak.

Telcsen kipróbálunk egy függőhidat, Szálván pedig a pihenést fürdőzéssel kötöttük össze. Naszódon fürödtünk a Nagy-Szamosban, s a híd alatt ebédeltünk. Besztercéig még egy jókora emelkedőt megmásztunk (meglepetés?). A városban éppen utcai fesztivál volt. Sokat üldögéltünk a parkban, majd a városból kimenve a Beszterce folyó partjára mentünk. A vacsi tejbedara volt. Király "habparty"-t rendeztünk a félelmetes sodrású Besztercében. Szabad ég alatt aludtunk!

 

4. nap       július 19.(hétfő)

Beszterce - Sajónagyfalu - Szászrégen - Holtmaros

  • Táv: 88,67 km
  • Menetidő: 5 óra 36 perc
  • Átlagsebesség: 15,85 km/h
  • Max. seb.: 54,5 km/h (Monor)

    A délelőttünket még Besztercén töltöttük. Kb. 4 bankot megjártunk mire tudtunk pénzt váltani. Vettünk egy új fényképezőgépet is. Az indulás után nem sokkal ismét kipróbáltuk a Besztercét. Egy zúgónál fürödtünk. A Mezőségen haladtunk tovább. Szép volt a táj (Medve-sziklák). Bátos falu előtt aztán eltűnt az út, s 2 km hosszan csak lépésben tudtunk haladni a kavicsrengetegben. A szászrégeni érkezést egy körtés Frutti-Fresh-sel és egypár 1500 lei-es fagyival ünnepeltük. Telefonkártyát is vettünk. Már majdnem Holtmarosra értünk, mikor egy vasúti átjáróban Angel váza eltörött. A közeli falu magyar autószerelője azonban szerecsére meghegesztette.

Hotmaroson már finom ebéddel vártak minket (du. 5 órakor!), s igazi székelyes vendégszeretettel. Este még egy fejést is végignéztünk (most még veszekednek, utána lesz a fejés). Pungi megkóstolta a helyi pálinkát (román nők). Az esti sétán tapasztalhattuk, hogy milyen jó újra magyar hangokat hallani. Még a helyi református templom tornyába is felkéreszkedtünk. Este a szénapadláson aludtunk.

 

5. nap     július 20.(kedd)

Holtmaros - Déda - Maroshévíz - Ditró - Gyergyószentmiklós

  •  Táv: 97,17 km
  • Menetidő: 5 óra 38 perc
  • Átlagsebesség: 17,25 km/h
  • Max. seb.: 53,5 km/h  

    Reggel búcsúzóul még elfogadtunk egy finom reggelit (házi kenyér). Nemsokára elértük a Maros-völgyét. Nem nagyon álltunk meg, a táj viszont gyönyörű volt. Maroshévízen nagy forgatag fogadott minet. A városban búcsú volt. Egy fagyi után a "Bradet" nevű fürdőt vettük célba, melyet radioaktív meleg víz táplál. Kb. 3 órán kereszül élveztük a strandolás örömeit (ugrótorony). Az utolsó 30 km-t kissé megnyomtuk. Csak Ditrón álltunk meg, hogy megnézzük a katedrálist. Gyergyószentmiklóson elfoglaltuk a szállást (Barna Mária!), majd egy TÚRÓS CSUSZA (mérgezett-campillobakter) elfogyasztása után városnézésre indultunk. Csak 1000 lei volt 1 gombóc fagyi (kb. 17 Ft), így kirúgtunk a hámból, s 5-5 gombócot leengedtünk. Szerencsére a moziban éppen magyar filmet játszottak (Ámbár tanár úr), így bekapcsolódtunk a filmnézésbe. Még a Salamon Ernő líceumot is megnéztük (kívül-belül), s Pungi is visszakapta a Holtmaroson felejtett elemlámpáját (Luc Skywalker). Sokáig néztük az Atomicot (román zenetévé), így későn tértünk nyugovóra.

 erd2

6. nap     július 21.(szerda)

Gyergyószentmiklós - Pongrácz-tető - Gyilkos-tó - Békás-szoros (vissza Gyergyószentmiklósra) - Marosfő - Csíkszentdomonkos

  • Táv: 90,97 km
  • Menetidő: 9 óra 30 perc
  • Átlagsebesség: 9,58 km/h
  • Max. seb.: 54,5 km/h (Marosfő után)

    A nap rókázással kezdődött (túrós csusza folyománya). Délelőtt Angel és Pungi a városban voltak (orvos, keksz, gyógyszer). Kb. 10-kor elindultunk a hegyekbe. Nagy nehezen felvergődtünk a Pongrácz-tetőre (1256 m), majd legurultunk a Gyilkos-tóhoz (nagyon szar volt az út). Körbejártuk a tavat, majd Pungival, mivel mindketten nagyon rosszul voltunk "vadkempingeztünk" egyet. Angellal kettesben még a Békás-szorost is félig-meddig-Oltárkőig áttekertük. Visszamásztunk a Pongráczra, majd ismét legurultunk vissza Gyergyószentmiklósra. Összeszedtük a cuccainkat, s habár már 6 óra volt "Itt nem maradhatunk!" jelszóval újabb 30 km-re vállalkoztunk. Marosfőn megtaláltuk a Maros-forrást, majd estére Csíkszentdomonkosra értünk. Habár nem vártak minket nagyon kedves fogadtatásban volt részünk. Pungival fűtöttünk rendesen (38 fok felett). Mivel irtóra kikészültünk, gyorsan elnyugodtunk.

 

7. nap     július 22.(csütörtök)

PIHENŐNAP

Gyalogtúra az Egyes-kőre

   A reggelit követően a postára siettünk, majd busszal utaztunk egészen Balánbányáig. Innen egy órai kemény gyaloglás után értünk fel az 1608 m magas Egyeskő sziklacsúcsra. Sziklamászó tehetségünket is próbára tehettük a hatalmas sziklafalakon, s 12 kocka filmet is ellőttünk. Egy forrás is volt a közelben. Lefelé elkapott egy eső is minket (dobtam egy hátast), s jól szétáztunk. Szerencsére Balánbányán Zsuzsi ismerőse Aroval visszavitt Csíkszendomonkosra. Az út szörnyű rossz volt a két település közt. A vacsi szalmakrumpli és rántott tök voltak. Minden szennyesünket kimosták, mire visszaértünk. Este látogatást tettünk Melinél, majd betértünk az Ilus kanyar nevű kocsmába is (Pungi 1 korsó + 1 pohár Ciuc). Ma nem szálltunk kerékpárra.

 

8. nap     július 23.(péntek)

Csíkszentdomonkos - Csíkszereda - Tusnád - Tusnádfürdő

  • Táv: 69,05 km
  • Menetidő: 5 óra 35 perc
  • Átlagsebesség: 12,36 km/h
  • Max. seb.: 42,0 km/h (Tusnád)

    Reggel betekertünk Csíkszeredára, ahol a csíksomlyói kegyeleti templomot, Angel és Pungi pedig a Salvator-kápolnát is megtekintette (a szombathelyi csajokkal). Maga a város szép fejlett (az itteni viszonyokhoz képest), s magyaros volt. Megebédeltünk, majd továbbhajtottunk. Pungi egyre szarabbul lett, így nagyon lassan értük csak el Tusnádfürdőt. Az Univers kempingben szálltunk meg. Este Angellel megengedtünk egy dobos tortát a Mókus cukrászdában. A Csukás-tó sajnos nem volt az igazi (éppen tisztították). A tusnádi víz viszont átlagon felüli volt (gumibaba). Estére Pungi olyan rosszul lett, hogy mentőt kellett hívatnunk neki. A klinikán kapott egy injekciót, s gyógyszert is írtak fel neki. A kemping mellett politikai tábor volt megrendezve, melyben Orbán Viktor is ott volt. Találkoztunk is vele.

 

9. nap     július 24.(szombat)

PIHENŐNAP Tusnádfürdőn

Gyalogtúra a Szent Anna-tóhoz

Táv: 3,24 km (Tusnádfürdő belterületén)

   A délelőtt "intézkedéssel" telt. "Hogy jut Pungi haza?"-ez volt a kérdés. Vonattal igencsak bajos lett volna, de őrült mázlinkra a politikai táborból indult egy különbusz Pestre. Ezt sikerült megcsípnünk (a fehér busz históriája).

Délután Angellel kettesben a Szent Anna tóhoz indultunk. Pechünkre eltévedtünk és 2-szer másztuk meg az 1200 m-es peremet (elsőre visszatértünk Tusnádfürdőre). A fürdés nagyon király volt a 950 m magasan fekvő különleges szépségű tóban. Este 1/2 7-kor indultunk vissza. Egy órán belül leértünk. A vacsi diétás pirított kenyér és tea volt.

10. nap     július 25.(vasárnap)

Tusnádfürdő - Bálványosfürdő - Torja - Kézdivásárhely - Kovászna - Réty - Sepsiszentgyörgy (vonattal vissza Tusnádfürdőre)

  • Táv: 105,57 km
  • Menetidő: 7 óra 08 perc
  • Átlagsebesség: 14,79 km/h
  • Max. seb.: 53,5 km/h (Baróti-hg.)

    Hajnali 2-kor indult a Pungi haza a "fehér busz"-szal. Szomorú búcsút vettünk tőle.

Reggel kettesben Angellel körútra indultunk. Első érdemleges hely a Torjai büdösbarlang volt, melyből mérgező kénhidrogén gáz áramlik ki (gázszint mérés, bizsergő érzés), majd az 1057 m magas Bálványos-várát másztuk meg. Torján csokit vettünk, majd Kézdivásárhelyen sikerült ebédelnünk (vasárnap lévén sehol nem volt kenyér). Borsókonzervet és babapiskótát ettünk, "jó" kis ebéd volt. Kovásznáig igen sok volt a macskakő, így még a hátszélnek sem tudtunk igazán örülni. A városban megnéztük a Pokolsárnak nevezett iszapvulkánt, más érdekesség nem is nagyon akadt. Rétyen fürödtünk egyet a tóban, s elhaladtunk a híres "rétyi nyír" mellett is. Sepsiszentgyörgyön megvettük a vacsorának valót, majd vonatra szálltunk. A biciklik szállítása gondot szült, s ennek elsimításása sok pénzünkbe került (román kaller). Tusnádfürdőre érve megcsináltuk a vacsit (paprikás krumpli), én közben misén voltam. Ma már "vadkempingeztünk" a kempingben, magyarul nem fizettünk érte egy vasat sem. Kit érdekel itt ez? De azért sok volt 3 nap ezen a helyen, mindkettőnknek nagyon elege volt már Tusnádfürdőből.

 

11. nap     július 26.(hétfő)

Tusnádfürdő - Csíkszereda - Tolvajos-hágó - Homoródfürdő - Székelyudvarhely - Farkaslaka - Korond - Parajd

  •  Táv: 129,14 km
  • Menetidő: 9 óra 09 perc
  • Átlagsebesség: 14,12 km/h
  • Max. seb.: 56,5 km/h (Hargita)

   A gondok Tusnádfürdő elhagyása után is folytatódtak. Angel váza újra rakoncátlankodott. Reggel 1/2 9-kor pedig Tusnádfürdőn nem lehetett kenyeret kapni! Tusnádon aztán mindkét gondunk megoldódott. A hegesztés 1 sör árába került, s még kenyeret is kaptunk a faluban. Csíkszeredán vettünk egy 2,5 l-es American Cola-t és nekivágtunk a Hargitának. Nem pihentünk, csak gyűrtük a km-eket a szép fenyvesek közt. Székelyudvarhelyig jutottunk el ebédidőre. A parkban ebédeltünk. Rövid szieszta után Szejkefürdő következett (Orbán Balázs emlékhely), majd Farkaslaka (Márton Áron sírja), s végül a 820 m magas Kalonda-tető megmászása után Korond, ahol ajándékokat vásároltunk (cserépedényeket, szőnyeget, famütyüröket stb.) kizárólag forintért. Úgy döntöttünk, hogy még Parajdig eltekerünk, s este 7 körül élveztük a sósfürdő "sűrű" vizét, majd szerencsénkre találtunk egy kempingfélét, ahol letáboroztunk, elkészítettük a vacsit (román főzelékkonzerv, cukros tészta), s nyugovóra tértünk.

 erd1

12. nap     július 27.(kedd)

Parajd - Szováta - Erdőszentgyörgy - Balavásár - Marosvásárhely

  • Táv: 76,53 km
  • Menetidő: 5 óra 24 perc
  • Átlagsebesség: 14,19 km/h
  • Max. seb.: 48,0 km/h

    Reggel megtekintettük a parajdi sóbányát. Busszal mentünk le (heringparty), s bevallom kissé többre számítottam. Az egyéni felfedezés sokkal jobban tetszett. Reggeli után (kürtös kalács) betekertünk Szovátára, s délután 1-ig élveztük a Medve-tó nyújtotta lehetőségeket. Majd kipróbáltam a Vörös-tó fekete iszappakolását, s sótól viszkedve indultunk tovább. Sóváradon ebédeltünk, majd Erdőszentgyörgyön fürödtem a Küküllőben (édes víz!). Balavásár és Marosvá-sárhely között 2 kemény emelkedőt kellett megmásznunk. Alighogy megtaláltuk az előre lebeszélt címet, hatalmas vihar zúdult a városra. Ettünk, tévéztünk, majd este "esőkabátos" városnézésre indultunk a gyönyörű városban. Elázott a cipőnk, gatyánk, de így is megérte!

erd3 

13. nap       július 28.(szerda)

Marosvásárhely - Marosludas - Aranyosgyéres - Torda - Tordai-hasadék

  • Táv: 95,54 km
  • Menetidő: 5 óra 28 perc
  • Átlagsebesség: 17,49 km/h
  • Max. seb.: 42,0 km/h

    Reggelre elállt az eső, az idő viszont borús, nyirkos volt. A főtéren reggeliztünk, majd egy szar macskaköves úton elhagytuk a várost. Nemsokkal utána elértük az 1000. kilométert. Cukrászdát viszont Tordáig nemigen találtunk, vagyha volt is, dobostorta semmiképpen sem. Csak frissíteni álltunk meg néhányszor út közben. Tordán fejenként 2 szelet dobostortával (olyan kicsi volt) ünnepeltünk, majd egy parkban ebédeltünk. Du. 3-ra értük el a Tordai-hasadék bejáratát. Vadkempingeztünk, csakúgy mint sokan mások, közvetlenül a Hesdát-patak partján. A hasadék végigjárása leírhatatlan élményt nyújtott (2A fokozatú sziklamászás, függeszkedés a hídon, barlangászás stb.). Az esti vacsink rizs ill. tea lett volna, a mosogatószer viszont meghiusította étkezésünket (ti. beleburult Angel kajáscuccába és mindent új ízzel látott el). Így csak a "habparty"-nak örülhettünk, majd nyugovóra tértünk a félelmetes völgykatlanban.

erd4 

14. nap     július 29.(csütörtök)

Tordai-hasadék - Felsőszentmihály - Felvinc - Nagyenyed - Gyulafehérvár - Alkenyér - Szászváros - Piski - Vajdahunyad - Csernakeresztúr

  •  Táv: 170,02 km
  • Menetidő: 9 óra 16 perc
  • Átlagsebesség: 18,35 km/h
  • Max. seb.: 63,0 km/h (Felvinc előtt)

    Reggel keménynek ígérkezett kijutni a szurdok előtti katlanból. Felsőszentmihályon reggeliztünk (első találkozás a román lekvárral). Felvincig még két kemény emelkedő várt ránk, s a második után lezúgattunk a Maros-völgyébe. Az első pihenő Nagyenyeden volt ahol a várat és a vártemplomot tekintettük meg. Majd Gyulafehérvár következett, ahol szintén a vár volt szemlélődésünk célpontja. A római kat. székesegyház csodálatos volt annak ellenére, hogy éppen tatarozták. Az ebédnél ismét kamatoztathattuk romántudásunkat (itt megint egyre kevesebb a magyar). A pékségben finom croissant-t vásároltunk (2 kör), majd indultunk tovább. Az út minősége Felsőszentmihály óta fokozatosan javult, itt már elérte az európai színvonalat, s ez így is maradt a túra végéig. A hátszél egyre erősebb lett, így néha már 30-35 km/h körül tekerhettünk könnyedén. Alkenyéren megnéztük a kenyérmezei csata emlékhelyét, melyet a románok eléggé elcsúfítottak (borosüveg felkötve Kinizsi nyakába). Szászvárosban ittunk egy üccsit, Piskin csak áthaladtunk. A hátszél segítségével Vajdahunyadot vettük célba. A város maga enyhén szólva ocsmány volt gyáraival, munkásnegyedeivel, de a vár üde színfoltot jelentett. A kitérőből visszatérve Csernakeresztúrnál köszöntött ránk az est. Kukoricát loptunk, majd főztünk, mely kicsit éretlen volt még, de azért ehető, majd mikor "habparty"-ra készülődtünk az addig oly szelíden folydogáló Cserna vize hirtelen összefüggő olajtengerré változott (nemhiába Vajdahunyadról jön). Így kénytelenek voltunk mosdatlanul lefeküdni. Egy marhavagonban szálltunk meg a közeli állomásnál. Az éjszakánk ezáltal eléggé nyugtalan volt (robogó gyorsvonatok, nagy mozgás, kutyaugatás stb.).

 erd5

15. nap     július 30.(péntek)

Csernakeresztúr - Déva - Zám - Konop - Lippa - Kalodvai leág.

  • Táv: 144,28 km
  • Menetidő: 8 óra 26 perc
  • Átlagsebesség: 17,11 km/h
  • Max. seb.: 38,5 km/h

    Ébredés után bekerekeztünk Dévára. Reggeli közben eleredt az eső, így a várat már esőkabátban másztuk meg. Jókora sziklamászás után szép kilátás és egy igazi középkori várrom fogadott minket: a "magos Déva vára". Visszatérve a bicajokhoz csöpögő esőben folytattuk utunkat. Nem sok érdekes dolog volt ezen a szakaszon. Zámnál ebédeltünk (friss kenyér a "Brutarie"-ből), majd Konopnál álltunk meg, ugyanis "tartalékra kapcsoltam". Egy Africa csoki és egy kis lekváros kenyér gyorsan helyre állított, így meg se álltunk Lippáig. Dinnyét és mákos kiflit vettünk vacsira. Szálláshelyünkül a Kaldovai leágazás melleti erdő szolgált. Sátorban aludtunk, s sok volt a szúnyog. Este "habparty"-ztunk egyed a Cladova patakban közvetlenül a főút mellett (hoppá, túristabusz!). Éjszaka tovább esett az eső.

 

16. nap     július 31.(szombat)

Kladovai leág. - Ópálos - Arad - Simánd - Kisjenő - Nagypél (Pilu) - Varsánd - Gyula (városerdő)

  • Táv: 137,67 km
  • Menetidő: 8 óra 41 perc
  • Átlagsebesség: 15,86 km/h
  • Max. seb.: 40,0 km/h

   Az első faluban éppen reggeli közben eredt el ismét az eső. Most sokkal jobban esett mint tegnap, s ráadásul Angel kapott egy "kis" defektet, így zuhogó esőben szerelhettünk (ezt is meg kell tanulni egyszer!). Szerencsére mire Aradra értünk szépen elállt az eső és még a Nap is kisütött. Arad főutcája szép volt, a Maroson való átkelés pedig kicsit bajos. Mindenesetre nem hagytuk magunkat, s a strandon is átkeltünk (habár ez kerékpárral tilos lett volna!). A 13 aradi vértanú emlékművénél elénekeltük a Himnuszt, s emlékeztünk a pont 150 éve történt kegyetlenségekre. Visszatérve a belvárosba a Városháza előtt ebédeltünk, s kipróbáltuk egy román McDonald's szolgáltatásait is (hadd fogyjon a lei!). A további út egyhangú volt. Nagypélig meg sem álltunk jóformán. A faluban eladtuk a telefonkártyánkat, majd Varsándon a maradék lei-ünket is elvertük (Frutti Fresh, rágó, csoki). A határon gond nélkül átengedtek, s örömujjongás közepette értünk be Gyulára. Telefonáltunk egyet haza, a Frutti Fresh-ünk pedig szétdurrant. A program strandolással folytatódott a Fekete Kőrösön. Este 7 körül ismét bicajra szálltunk. Először a vasútállomáson tájékozódtunk, majd hamburgerezés következett (kedves eladólány: 50 lei nem egyenlő 20 Ft!). Ezután ettünk egy fagyit a Kézműves Cukrászdában (50 Ft, de nagyon fincsi). Üldögéltünk egy kicsit a templom előtti parkban, s gyönyörködtünk. Gyula ismét igazolta klasszisát!!! Este 1/2 9 felé a tradíció fenntartása érdekben rendeltünk egy-egy somlói galukát a Százéves Cukrászdában. Nagyon finom volt, de ez az árán is meglátszott. Mindegy! Egyszer élünk és érünk (mármint célba!). Csakúgy mint a túra folyamán többször, Gyulán is rendezvény volt (a tiszteletünkre) Végvári esték '99. címmel. A vár körül rengeteg ember kavargott. Megmásztam Tóth Béla lovasszobrát is. A program csúcspontja a Lépcsőház együttes koncertje volt. Sajnos 1/2 11-kor abbahagyták csendháborításra hivatkozva (vicc), így ismét visszatértünk a Városerdőre, s pontban éjfélkor "habparty"-t rendeztünk a Fekete Kőrös szabadsrandján, majd itt a strandon szabad ég alatt tértünk nyugovóra.

17. nap     augusztus 1. (vasárnap)

Gyula-Városerdő - Gyula

Budapest-Keleti pu. - Városliget - Budapest belváros - Citadella - Erzsébet-híd - Pesti-Rakpart - Margit-híd - Budai vár - Budapest-Déli pu.

Szombathely városi közlekedés

  • Táv: 56,23 km
  • Menetidő: 6 óra 44 perc
  • Átlagsebesség: 8,34 km/h
  • Max. seb.: 48,5 km/h (Citadella)

    Reggel 4-ig szunyókáltunk a strandon. Irtó sok volt a szúnyog. Telihold segítségével tekertünk be Gyulára, ahol a Non Stop-ban kaját vettünk, majd 5.01-kor indult a vonatunk hazafelé. Békéscsabai átszállással 8.15-re értünk Budapestre. Elzötyögtünk (macskakő) a Városligetbe, összehasonlítottuk a két Vajdahunyad várát (az eredeti szebb!), majd az Andrássy úton a belvárosba tekertünk. Végigtoltunk a Váci utcán, majd az Erzsébet-hídon átjutva Budára megmásztuk a Citadellát. Visszatértünk Pestre, végigtekertünk a rakparton, a Parlament előtt (is), majd a Margit-hídon keresztül a Budai várat hódítottuk meg. Rövid nézelődés után a Déli pu.-ig tekertünk. Üccsit vettünk az útra, s pont délben elindultunk hazafelé. 16.40-kor érkeztünk Szombathelyre. Pungi az állomáson várt minket. A Fészek Pizzériában ünnepeltük meg hazaérkezésünket a "nagy körútról", majd a Mészáros cukiban egy fagyi következett ráadásként. A Béke-térnél búcsút vettünk Angeltól egy kiadós csatakiáltással, majd még egy kicsit tekertünk erre-arra (csakhogy meglegyen az 1580), majd végleg HAZATÉRTÜNK.

Két keréken a Nagyvilágban

A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:

  • pusizoli.extra.hu
  • pusizoli.weboldala.net
  • pusizoli.notabringa.hu
  • usa.notabringa.hu

Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.

Köszönjük látogatásod!

Közösségi oldalunk

Keresés

Free Joomla! templates by AgeThemes